KÓMA

                                                       KÓMA



főszereplők : 
Dóra 32 éves
Viktor 29 éves
Diána 10 éves
Alexandra 6 éves
Mirjam 18 hónapos

szereplők: 
Szilvi 30 éves
Ákos 34
Szilvike 2 éves
Ákoska 4 éves




Tartalom:
1.Rész: Nyaralás
2.Rész: Kórházban




                                                              


                                                     1.rész 

                                                NYARALÁS




Szép nyári reggelen Dóra halk madárcsicsergésre ébredt.Már nagyon várta ezt a napot,hisz családjával nyaralni mentek.A nyaralást idén is keresztszülőknél töltik egy másik városban.Finoman odabújt Viktorhoz és simogatta szőrös mellkasát.Nagyon szerette fejét a vállára hajtani.Nagyot sóhajtott.
-Hm szép jó reggelt.-mondta kedvesének,de ő még tovább aludt.
Dóra nézte huncutul kedvesét majd kiszaladt a konyhába és feltett egy kávét.
Közben leült és rágyújtott.Beletúrt kócos hosszú szőke tincseibe,belenézett a tükörbe és azon tűnödött milyen boldog.Rendet kell még tennie mielőtt elindulnak.-gondolta.Kicsit káosz volt a konyhában.Felállt és odament a nyitott ablakhoz.A nap már elég melegen tűzött.Kinézett a kilencedik emeletről és beleszippantott a friss levegőbe.Szép kilátás volt abban a magasságban.Rálátott a lakótelepre,látta a hegy egy részét. Egyszer csak hangos kiabálásra lett figyelmes és így visszatért álomvilágából.
A három gyerek hamar ott termett körülötte.
-Anya mikor indulunk már?-kérdi Dia a legnagyobbik lány
Dia tíz éves volt már igazi kis hölgy,kiskamasz.Félhosszú haja kócosan lógott arcába.Arca életteli piros volt.Nagy mélybarna szemei igazán mély benyomást gyakorolt másokra.Néha kezelhetetlennek tűnt az anyjának dacolásai és szemtelenségei miatt. De alapban megbízható és segítőkész lány volt.Szeptemberben már az ötödik osztályt kezdi az új suliban ahová egy éve illeszkedett be a költözés miatt.Szeretett oda járni az osztálytársai igazán befogadták.Talán pár kislány volt aki néha ellenségeskedett vele.Szeretett sportolni is és zeneiskolába is járt.Kedvenc sportjai az úszás,tömegsport,tollas.Három évig mazsorettre is járt a régi sulijában de azt abbahagyta.Zenei tudását már négy éve fejlesztette és két éve zongorázott.Igazán jó hallása és tehetsége volt,de néha ellustult a gyakorlásoknál.
-Nem sokára csak még Viktor alszik-mondja Dóra a gyerekeinek
A gyerekek beszaladtak a szobába.
-Öltözzetek addig fel!-kiált utánuk Dóra
A kávé közben kifőtt.Miközben kortyolgatta azon gondolkodott milyen jó lesz az a két hét, elképzelte mennyi helyre elmennek majd együtt ők és barátnője családja.Gondolataiban benne volt a tó is ahol annyira szerettek strandolni.Abban a városban az volt a legolcsóbb strand.Elképzelte, hogy majd mennyit romantikáznak párjával.Hogy újra elviszi az erdőbe és kézen fogva sétálgatnak ,talán még mást is csinálnak...A tavalyi nyaralásuk nem volt teljesen felhőtlen de azért szép emlék maradt annyira, hogy idén sem hagyják ki.
Miután megkávézott rendbe rakta a konyhát ,reggelit készített a gyerekeinek.Közben a legkisebbik már a lába alatt totyogott reggelit követelve.
-Kész a reggeli lányok gyertek enni.-kiabált be a szobába a két nagyobbiknak.
A gyerekek az asztalhoz ültek.
Szandra a középső lány igazán cserfes kislány volt.Barna vékony szálú haja nagyon lassan nőtt.Arca mindig ragyogott.Bőre igazán szép tónusú volt.Őt sosem kellett félteni nyáron ,hogy leég a napon.Még óvodába járt.Dóra úgy döntött marad még egy évet,mivel még elég pici,és kis súlyú a korához képest,még nem elég önálló és még túl játékos.
-Mirjamnak is adjatok,addig fölkeltem Viktort.
Mirjam igazi kakukktojás volt a lányok között.Míg a két nagy vékony sportos testalkatú volt ő ahhoz képest hogy koraszülött volt igazán jó húsban volt már.Szerette a hasát mint az apja.Szinte mindig evett ha valaki leült enni.
Szemei kékes-zöldes színűek voltak mint az apjának.Kis barna hullámos fürtjei pedig nagyapjáéra hasonlított.
Bement a szobába és Viktor mellé feküdt a nagy francia ágyon.
-Drágám hasadra süt a nap.Készülődni kéne.
-Na még egy picit pihenek-felelte Viktor miközben nyújtózott egyet.
Dóra felkelt és elkezdett öltözni.Közben a redőnyt is felhúzta hogy világos legyen a szobában és kitárta az ablakot.
-Szép időnk van ma.-Mondta Dóra
Az ő szobájuk csak fél szoba volt ,de Dóra a pici hely ellenére is igazán otthonossá tette.Egy éve nyáron költöztek egy másfél szobás lakásba egy szobásból.Végre külön kuckója volt párjával ahová bármikor bezárkózhattak a gyerekek elől ha egy kis huncutkodásra vágytak.
A szoba fala mélybordó volt együtt választották ezt a szint kedvesével.
Olyan igazán meghitt volt.
Közben elkezdett öltözni.Egy kék sortot húzott magára és egy fehér kényelmes de nőies felsőt.Igazán szexi volt.Viktor figyelte.
Az ajtó csukva volt.Viktor felült és magára rántotta kedvesét.
Dóra igazán kívánatos volt számára.
-Most ne....már így is sokáig aludtál.Majd este .....az erdőben.....
Viktor mosolygott.Ahogy feküdt az ágyon és Dóra az ölében ült beletúrt hosszú szőke hajába.
-Nagyon szép vagy.
Dóra elpirult.
-Imádom minden porcikádat.-és magához szólította Dórát.



                                                       - - - - - - - - - - -


Az út hosszú volt és fárasztó.A gyerekek végett kétszer is meg kellett állni,de három óra alatt odaértek.A két nagyobbik már nagyon várta ezt a napot.
-Megérkeztünk.-mondta Dóra a telefonba Szilvinek.
-Ákos lemegy segíteni nektek.
-Rendben.-és letette a telefont.
Közben Viktor elkezdett kipakolni a csomagtartóból és a két nagy lány is kiszállt a kocsiból.
Dóra mikor kiszállt nyújtózott egyet.
-Elgémberedtem.Végre itt.-az örömtől sugárzott az arca.
A gyerekek már futottak volna bejárathoz de Viktor rájuk szólt.
-Lányok gyertek csak vissza!Mindenki fog egy táskát.
-Én nem tudok vinni nehéz-mondta Szandra
-Majd te könnyebbet kapsz-és a kezébe nyomott egy könnyebb táskát.
Közben Dia is a hátára húzta hátitáskáját.
-Sziasztok-köszönt Ákos aki eközben már leért a kocsihoz.
-Szia-ugrott a nyakába Dia.
-Jól utaztatok?-kérdezte
-Igen de kétszer megálltunk-mondta Szandra és közben ő is Ákos nyakába ugrott és adott neki két puszit.
-Ahhoz képest elég hamar ide értetek.
Elindultak fel a csomagokkal és a három gyerekkel.
Mikor felértek a lakásba Szilvi már nagyon várta őket és a két kisgyerek Szilvike és Ákoska is.
Miután lepakoltak ebédeltek.A délután pihenéssel telt.
Szilviék lakása jóval nagyobb volt mint az övék.Három szobás volt bár abból két szobát használtak igazán szobának.Egyet étkezőnek.Ők a hatodik emeleten laktak egy panel dzsungelben.Azért az a környék szép volt tele játszóterekkel és zöld övezettel.


                                                     - - - - - - - - -







Késő este volt, a gyerekek már aludtak mikor Viktor és Dóra sétálni indultak.
Az ajtót halkan csukták s zárták be maguk után.A közeli erdőbe indultak.Lassan sétáltak kézen fogva közben beszélgettek és nevetgéltek.
-Remélem ez a nyarunk azért kicsit jobb lesz -mondta Viktor
-Csinálunk programokat minden napra és akkor nem fogsz unatkozni.Néha főzöl megint finomat?
-Persze főzhetek.Majd meglátjuk.
Az utca kicsit már kihalt volt.Csak a pizzázóból hallatszott a vendégek hangja miközben elmentek mellette.A zebránál nem várták meg zöldet átmentek,autó alig volt az utakon.Az erdő szélére értek.Dóra huncut mosolya mindent elárult.
Elindultak be a rengetegbe.Nem nagyon volt megvilágítva így Dóra erősen fogta párja kezét a félhomályban.A szellő lágyan fújta kiengedett szőke tincseit.Mikor egy padhoz értek ahol teljes volt a sötétség,Viktor Dóra felé fordult átölelte és szenvedélyesen megcsókolta.
-Nagyon szeretlek.Ugye tudod?
-Én jobban.Remélem az életünk most már teljes nyugalomba megy tovább.Így visszagondolva volt már pár mélypontunk és tavaly el is akartál hagyni.
-Tudod hogy nem tettem volna meg.
-Hát ..... pedig elszántnak tűntél.Ha nem tartalak vissza szerintem elmentél volna.
-Lehet de vissza jöttem volna már estére.
Viktor újból megcsókolta Dórát.
-Most ne gondoljunk erre inkább élvezzük ki ezt az estét.-mondta Viktor,mit sem sejtve, hogy ez lesz az utolsó boldog éjszakájuk.
Dórán egy kis miniszoknya volt,mintha tudatosan készült volna az erdei sétához....
-Majd én felmelegítelek-mosolygott Viktor és finoman simogatta kedvesét.
Leült a padra és ölébe ültette Dórát.Hol finoman hol hevesen csókolták egymást miközben félig Viktor már Dóra mellbimbóit csókolta.
-Nagyon kívánlak.-Mondta Viktor
Dóra felállt és levette Viktor nadrágját....és lágyan kezdte el a nyelvével izgatni Viktor kemény férfiasságát.Mikor már úgy érezte Viktor már nagyon beindult,beleült az ölébe félrehúzott bugyival.Finoman kezdett rajta körözni ölével.A vágy elhatalmasodott közöttük.
Felálltak és Viktor hátulról közeledett újból a forróságba.Dóra előrehajolt és belekapaszkodott a pad háttámlájába.
Halkan nyögött miközben Viktor egyre mélyebben hatolt belé.Viktor megfogta szőke tincseit és lágyan húzta hátra Dóra fejét.Egyre nagyobb hevületben voltak.Dóra nem bírta visszafogni magát és elkiáltotta magát hangosan.Viktor befogta a száját.
-Pszt.-mondta neki
Testük már egyre forróbb és izzadtabb volt.
Sokáig szerelmeskedtek több pózban még mire kimerülten,ziláltan egyszerre értek a menyországban....
Nagyokat sóhajtva ültek le egymás mellé miközben öltöztek.
-Jó volt drágám?-Kérdezte Viktor miközben nézte holdfényben tündöklő Dóra kipirult arcát.
Dóra mosolygott.
Még egy darabig ültek a padon és nézték egymást aztán elindultak vissza.





                                                     - - - - - - - - - - -


Másnap igazán forró napot mondtak az időjósok így strandra készültek.
Az utat gyalog tették meg a közeli kis tóhoz.A gyerekek nagyon várták már ezt a napot.Dia nagyon szeret lecsúszni a hosszú csúszdán,ő az egyetlen aki nem fél a víztől és ennek Dóra nagyon örült.
Miután letelepedtek a finom meleg homokparton és mindenki fürdőruhára öltözött át úgy döntöttek meg is mártóznak a vízbe.
Dóra és Viktor a part szélére ültek a legkisebbik közös gyermekükkel Mirjammal.
-Szandra szeretném ha a karúszót felhúznátok! Csak úgy mehettek be a vízbe!
A két nagylány így szót fogadva anyjuknak bementek a vízbe.Szilvi és Ákos is velük tartott a két gyermekükkel.Dóráék a partról figyelték őket.
-Anya csúszhatok a nagy csúszdán?
-Hát?Napijegyet szeretnél?
-Igen.
-Tessék itt a pénz,így legalább annyit csúszol amennyit csak akarsz.De nagyon vigyázz kérlek.
Dóra mindig is féltette a gyerekeket a vízben mert ő sosem tudott felszabadultan úszni.
Igazából gyerekkori trauma miatt amikor úszás órán a tanárnő mély vízbe dobta.Sose felejti el az az érzést miközben a medence aljára merült.
Miközben gondolatai elkalandoztak Mirjam kavicsokat rakosgatott a vödörbe a parton.
Lassan kijöttek a többiek kicsit pihenni.
-Vigyáznátok Mirjamra míg mi is kicsit megmártózunk? - kérdezte Viktor Ákostól
-Persze menjetek csak.
Dóra és Viktor kézen fogva mentek be a vízbe.
-Ne menjetek csak odáig, ahol még Szandra lába leér a vízbe!-mondta Dóra Diának a legnagyobbik lánynak.
-Nem megyünk beljebb anya.
Dóráék már a bolyánál jártak.Viktor invitálta beljebb Dórát.
-Nem akarok beljebb menni ahol nem ér le a lábam.Tudod, hogy nem tudok úszni-mondta Dóra
-Foglak drágám nem engedlek el!Gyere.
Dóra kicsit félve de belekapaszkodott a párja nyakába,és elindultak beljebb.
A félelem már kezdett úrrá lenni rajta.
-Félek mi van ha elsüllyedünk.
-Ne félj foglak.Engedd el a nyakamat.
-Nem nem félek tudod.
-Ne félj foglak.
Dóra elengedte a párja nyakát.
Érezte hogy Viktor próbálná elűzni a félelmet belőle,de valahogy nem ment.
-Próbálj meg úszni drágám.Itt leszek melletted ígérem.
-Nem merek félek.Mi van ha elfáradok?
-Akkor szólsz és megfoglak.
Dóra kétségbeesve nézett párjára.Próbálta összeszedni erejét és leküzdeni a félelmét,ami ellen már 13 éve küzdött.
-Na jó megpróbálom.De ígérd meg!Ígérd meg hogy itt leszel mellettem.
-Megígérem.
Dóra még mindig párja kezét szorongatta.Mintha a külvilág zaja megszűnt volna és erős félelem leküzdő koncentrálásba kezdett.
-Akkor is félek.Mi lesz ha baj lesz?
-Nem lesz baj.
-Na jó megpróbálom.
És elengedte a kezét.Mellúszásba a víz felett próbált szépen lassan úszni.De valahogy a pánik elhatalmasodott rajta ahogy érezte maga alatt a mélységet.
Viktor kicsit előre úszott,de mindig hátra nézett.
-Fáradok.....-de valahogy túl halkan mondhatta mert Viktor nem hallotta meg.
Elkezdett kapálózni és bepánikolt.Valahogy nem tudott a víz felszínén maradni.Párja meg belemerült az úszásba hirtelen megfeledkezve Dóráról.
Egyszer csak hátranézett de már nem látta mögötte a lányt.
-Dóra!Dóra!-kiáltott és úszott visszafelé.Lebukott a víz alá de semmit nem látott.
Közben feljött a víz felszínére levegőt venni és újra lebukott.De hiába.A tó vize elég zavaros volt így nem sokat látott a víz alá merülve.
-Dóra!Segítség valaki!Elmerült a kedvesem!Valaki jöjjön segítsen!-kiabálta rémülten.Közben többször is víz alá merült.
Dóra érezte,hogy egyre mélyebbre süllyed,és hiába próbálja taposni a vizet, valahogy nem sikerül a víz felszínére kerülnie.Közben a levegő is elfogyott a tüdejéből.Pár másodpercig próbálta még visszatartani a levegőt.
Hirtelen elfogyott minden ereje ami a túlélésért vinné és beszívta a vizet a tüdejébe.Iszonyatos érzés volt,még pár másodpercig kapálódzott aztán elernyedt a teste.A tó fenekére süllyedt.
Az élete lepörgött előtte az összes öröm és bánat,élet és halál.Nagy fényt látott és megnyugvást érzett.Valami egészen különleges érzés és nyugalom kerítette hatalmában.
A segítség hamar jött, többen is akik a közelükbe voltak egyből sietve úsztak Viktor felé és próbáltak ők is keresni.



                                                       - - - - - - - - - - - - -



Viktor közben rátalált és felhúzta a vízből.Látta hogy nagy baj van nagyon megvolt rémülve.Dóra arca sápadt volt a szája elkékült és már nem lélegzett.Viktor nagyon gyorsan húzta ki a partra és közben sírt.Szilvi és Ákos rémülten álltak a parton és néztek.
A gyerekek is kijöttek a vízből és futottak a pokróc felé.
Viktor finoman letette a törölközőre Dóra elhagyott testét és zokogott.
-Nem lélegzik-kiáltotta és közben fújta a levegőt az orrába.
Közben sokan köréjük gyűltek.
-Valaki segítsen kérlek hívjátok a mentőt!
Közben Ákos megnézte a pulzusát és az sem volt így ő szívmasszást kezdett. Felváltva próbáltak életet lehelni belé.Viktor zokogott.
-Anya! Mi van anyával? -kérdezte Szandra a középső lány.Szilvi próbálta arrébb vinni a gyerekeket,és úrrá lenni félelmén.
Közben a mentősök is megérkeztek.
Újraélesztés defibrillátor.Viktor zokogott.
-Az én hibám. Nem lett volna szabad bevinnem a mély vízbe.
-Nyugodjon meg kérem-mondta az egyik orvos-Megteszünk mindent amit lehet.
Nagy nehezen Dóra szívét újra indították de kézi lélegeztetővel lélegeztetni kellett.
-Bejön velünk a kórházba?-kérdezte Viktortól a mentős
-Menj nyugodtan-mondta Szilvi--mi összeszedjük a gyerekeket és hazamegyünk.Mellette a helyed.
-Köszönöm-és már ment is a mentősökkel a mentő felé.



                                                       2.rész


                                                KÓRHÁZBAN




A mentő szirénázva hagyta el a strandot.Egy hosszú járda vezetett ki a bekerített tótól a kijáratig.
Útban a kórház felé Viktor önmarcangolásba kezdett.Magát hibáztatta a történtekért és nem értette,hogy is történhetett meg.Hisz ott volt a közelben,hisz figyelt rá de valahogy mégsem eléggé.Dóra félt hogy mi lesz ha baj lesz. Talán hallgatni kellet volna rá-gondolta Viktor és nézte ahogy a mentős kézi lélegeztetővel pumpálja a levegőt Dóra tüdejébe.
Könnyezett és félt mi lesz ha nem fog felkelni kedvese? Mi lesz ha egyedül marad?És mi lesz a gyerekekkel?Rengeteg kérdés futotta végi az agyát.


                                                      - - - - - - - - -


A mentő közben a kórházhoz ért.Dórát az intenzívre vitték.
-Ide nem jöhet be!Várjon itt kérem amint tudunk valamit szólok.Mindent megteszünk érte.Kérem nyugodjon meg!-mondta az orvos az osztály ajtajában.
Viktor bólintott és próbálta leplezni kétségbeesését.
A legközelebbi székre ült le és lehajolva kezébe hajtotta a fejét. Csendben zokogott és közben próbálta visszaidézni a történteket.
Telefoncsörgésre eszmélt fel gondolataiból.
-Igen.-mondta halkan a telefonba.
-Szia Ákos vagyok maradj nyugodtan a kórházba amíg gondolod a gyerekeket mi rendezzük.
-Rendben.És köszönöm.
-Tudsz már valamit?
-Nem.Az intenzívre vitték,de oda nem engedtek be.Most várok.
-Nyugodj meg most már jó kezekbe van.A megyeibe vittek?
-Azt hiszem igen.
-Jól van próbálj megnyugodni és a gyerekek miatt ne aggódj.Ha tudsz valamit majd telefonálj.
-Rendben.
-Szia.
-Szia-mondta Viktor miközben a könnyeivel küszködött.
Úgy tűnt mintha már órák óta ülne ott.A folyosó üres volt, egyedül volt.
Felállt és lekezdett sétálni és közben gondolkodott. Hogy mint? A gondolatai igen zavarosak voltak remény és kilátástalanság futott át benne.


                                                       - - - - - - - -


Közben Ákos és Szilvi összeszedték az öt gyereket és elindultak hazafelé.
-Most mi lesz anyával?-kérdezte Szandra a középső lány.
-Nem tudom,de az orvosok kezében jó helyen van.Nyugodj meg.
Csendben sétáltak ki a kapun és mentek hazafelé.
Valahogy Szilvi és Ákos is csendben bandukoltak a gyerekekkel.Bennük is ezernyi kérdés.
-Nem tud még semmit azt mondta az intenzíven van de oda nem engedték be.-mondta Ákos Szilvinek.
-Reméljük hogy magához tér.Szép kis nyaralás.De hogy a fenébe történhetett meg? Hisz ő nem tud úszni. Talán Viktornak nem kellett volna bevinni a mély vízbe.
-Nyugodj meg szerintem próbált rá vigyázni.Talán nem figyelehetett oda egy pillanatra.
Már nem voltak messze az otthonuktól.Mirjam közben elaludt a babakocsiban.
Két részletbe mentek fel a hatodik emeleti lakásba.
A gyerekek nem igazán fogták fel mi is történt valójában.
-Megmelegítem az ebédet-mondta Szilvi-Addig segíts Ákosnak-mondta Dia felé nézve.
A gyerekek levetkőztek és bementek a szobába.
Szilvi miközben az ebédhez készült elmerengett.
Mi lesz ha nem fog magához térni?
Merengését a gyerekek zaja törte meg.
-Segítek megteríteni-mondta Dia Szilvinek.
-Rendben.Tessék itt vannak a tányérok meg evőeszközök.
Dia igazán komolyan viselkedett de nem beszélt az érzéseiről.Félt mi lesz ha anya nem fog hazajönni a kórházból.
-Mi is bemehetünk majd a kórházba?
-Nem tudom majd Viktor úgy is szól.
Az asztal terítve volt.Szilvi bevitte a meleg levest.Húslevest főzött előző nap hisz tudta Dóra nagyon szereti és nagyon leveses.
Az asztalnál mindenki csendben evett,pedig a gyerekeknél ez sosem volt jellemző.Ez az idő talán óráknak tűntek.
Ebéd után a piciket lefektették a kisszobába.Mirjamot Szilvike kiságyába tették Szilvike meg a nagyágyon aludt el az apja mellett.
Közben Szilvi próbálta elterelni a gyerekek figyelmét a tragédiáról.
-Kártyázunk?-kérdezte Dia Szilvitől
Szilvinek most valahogy semmihez se volt kedve de megpróbálta ezt a gyerekek felé nem mutatni.
Kicsi Ákos a számítógépen játszott,Szandra meg lefoglalta magát a mesenézéssel.
-Rendben menjünk ki a konyha asztalhoz-válaszolta.
A délután nagyon lassan telt el telefonhívás még nem volt.
Ákos már aggódott Viktor miatt.


                                                      - - - - - - - - -


-Kérem Uram bejöhet hozzá!
Viktor gondolatait az orvos zavarta meg.
-Erre tessék.-közben az orvos a szobába vezette Viktort.
Viktor ahogy az ajtóhoz ért elég drámai látvány fogadta.
Csövek lógtak innen onnan ki a kedveséből.Hirtelen sokkolta a látvány és a könnyeivel küszködött.
Az ágy mellé állt.
-Jelenleg stabil az állapota-mondta az orvos-de lélegeztető gépen van és jelenleg kómában.
-Hogy mi?Kómában? És mikor fog magához térni?
-Nem tudjuk.De legyen mellette. Kómában lévő betegek ugyanúgy hallanak és éreznek.Beszéljen hozzá.Üljön mellé és nyugodtan fogja meg a kezét.
Viktor nem tudott mit mondani.Az orvos kiment. Közben az ápolónő még valamit tevékenykedett a gépek körül.Csend volt a szobában csak a gépek pittyegését lehetett hallani.
-Ha bármire szüksége van a nővérszobában megtalál-mondta az ápolónő és kiment a szobából.Maga mögött becsukta az ajtót.
Viktor állt az ágy mellett szinte ledermedt.Talán pár perc is eltelt mire odahúzta az ágyhoz a széket és leült.Tehetetlenséget érzett és valahogy nem tudott mit mondani kedvesének.Nézte a kilógó csöveket és hallgatta a gépek pittyegését.
Megfogta a kezét.Olyan élettelennek tűnt......








































Nincsenek megjegyzések: